Kapcsolat nélküli módban van. Az oldal csak olvasható verzióját látja.
1955-ben egy fiatal holland misszionárius részt vett Lengyelországban egy világméretű kommunista ifjúsági kongresszuson (melyet Világifjúsági Találkozó [VIT] néven tartott számon Magyarország), amely akkoriban a szovjet blokk része volt. Ő azonban nem volt kommunista: keresztény volt.
A bőröndjében volt a Bibliája, egy váltásnyi ruha és több száz szórólap „The Way of Salvation” (Az üdvösség útja) címmel, amelyeket szét szeretett volna osztani.
Ez az élmény megváltoztatta az életét, és egy olyan mozgalmat indított el, amely hatással lett az egész világra.
A vasfüggöny mögött elszigetelt, magányos gyülekezetekre talált, akiknek óriási szükségük volt Bibliákra, támogatásra és imádságra. Talált egy olyan keresztény csoportot is, akik azt hitték, hogy a világon mindenki elfelejtkezett róluk.
Az első látogatás során egy este meghívást kapott, hogy beszéljen egy varsói baptista gyülekezetben. Az Isten csempésze című bestsellerében így meséli el a történetet: „Kiselőadásom végén a lelkész azt mondta: »Szeretnénk megköszönni, hogy itt voltál. Még ha nem is szóltál volna egy szót sem, már az is sokat jelentett volna, hogy láttalak. Néha úgy érezzük, mintha egyedül lennénk a küzdelmünkben.«”
Ez a fiatalember Brother Andrew (András testvér) néven vált ismertté.
Látogatása végén, miközben az ifjúsági kongresszus több ezer küldöttjét nézte, amint felvonulnak, Brother Andrew megkérdezte Istent, hogy milyen feladatot akar őrá bízni. Kinyitotta a Bibliáját, és megtalálta azt a részt, amelyet ezek után küldetésének tekintett: „Ébredj fel, és erősítsd meg a többieket, akik halófélben vannak!” Jelenések 3,2
Azt ezt követő években sokszor utazott a vasfüggöny mögé, életét kockáztatva azzal, hogy Bibliákat csempészett a hidegháború csúcspontján. Munkája sok évtizeden át számos nemzetet ölelt át.
Az Isten csempésze című önéletrajzában, amelyben Brother Andrew korai éveiről mesél, ír a kék VW Bogárral tett veszélyes határátkeléseiről. A jármű „csodaautó” néven vált ismertté, mert fantasztikus módon minden helyzetből tovagurult. Brother Andrew ekkoriban gyakorta elmondott imája védjegyévé is vált. Ezt az imát Bibliák és keresztény irodalmak tiltott országokba történő becsempészésekor mondta el a határon:
„Uram, a poggyászomban van a Szentírás, amelyet el kell juttatnom gyermekeidhez. Amikor Te a földön jártál, vak szemeket tettél látóvá. Most azért imádkozom, tedd vakká a látó szemeket, és ne engedd, hogy az őrök meglássák azokat a dolgokat, amelyeket nem akarod, hogy lássanak.”
Ahogy a munka növekedett, mások is csatlakoztak hozzá, és elkezdtek Bibliákat csempészni a kommunista országokban élő keresztényeknek. Mára a kis holland misszió nemzetközi szolgálattá nőtte ki magát, amely több mint 60 országban dolgozik az üldözött egyház megerősítésén.
Az Open Doors továbbra is évente több százezer Bibliát és keresztény könyvet oszt szét. De más módon is képezzük és támogatjuk az üldözött keresztényeket.
„Amikor először rátaláltam egy üldözött gyülekezetre a vasfüggöny mögött, Bibliákra volt szükségük,” - mondta Brother Andrew, „de amint a szolgálatunk bővült, más igények is felmerültek.”
„Egyes országban a lelkipásztoroknak alig vagy egyáltalán nincs teológiai képzésük. Ezért mi képezzük őket, hogy hatékonyabban tudják vezetni gyülekezeteiket. Más régiókban a keresztényeket diszkriminálják, megtagadják tőlük az oktatást és a minőségi munkalehetőségeket. Ilyen helyeken úgy tudjuk erősíteni az egyházat, hogy kis összegű kölcsönöket nyújtunk, mellyel segítünk a keresztényeknek elindítani saját vállalkozásaikat. Az igények és a stratégiák országonként változók.”
A világ folyton változik. Ma a keresztényeket nem a kommunizmus, hanem a radikális iszlám fenyegeti leginkább.
Brother Andrew sokat utazott az iszlám világban, és beszélt a Hamász, az Iszlám Dzsihád és a Hezbollah vezetőivel is. A nyugati vezetők azon kevesei közé tartozik, akik rendszeresen utaznak a Közel-Keletre Krisztus nagyköveteként ezekhez a csoportokhoz. Áttört sok keresztény vallási korlátot is, amikor katolikus és kopt ortodox templomokba kapott meghívást
Brother Andrew számos kitüntetést és díjat kapott. Beatrix holland királynő lovaggá ütötte, 1997-ben pedig megkapta az Evangéliumi Világszövetség vallásszabadság-díját, az üldözött egyházért végzett életműve elismeréseként.
De talán az elismerés, amely a leginkább örömmel tölti el, az a keletnémet Stasi által a munkájáról készített jelentés, melyet a vasfüggöny leomlása után kapott kézhez. Több mint 150 oldalon át írtak róla, részletezve a Szovjetunióban és Kelet-Európában végzett munkáját. Nagyon sok mindent tudtak „Brother Andrew” munkásságáról, mégsem tudták megállítani őt.
Gyakran mondta: „A mi küldetésünk az Open Doors (jelentése: Nyitott Ajtók) nevet viseli, mert szó szerint hiszünk abban, hogy minden ajtó nyitva áll, mindenütt, mindenkor. Minden ajtó nyitva áll arra, hogy bemenjünk azon és hirdessük Krisztust - de csak akkor, ha hajlandók vagyunk elmenni, és nem aggódunk afelől, hogy vissza is térünk-e.”
Brother Andrew története talán rendkívüli, de ő maga is igyekszik mindig erősen hangsúlyozni, hogy ez egyszerűen azért van így, mert követte Istent.
„Az igazi elhivatás” - mondta - „nem egy bizonyos hely vagy karrier, hanem a mindennapi engedelmesség. És ez az elhívás minden keresztényre kiterjed, nem csak néhány kiválasztottra.”
Azt mondaná nekünk, amit már sokaknak elmondott: „A Biblia tele van olyan hétköznapi emberekkel, akik lehetetlen helyekre mentek, és csodálatos dolgokat tettek, egyszerűen azért, mert úgy döntöttek, hogy követik Jézust.”
Ma az Open Doors szervezetnek világszerte vannak bázisai és munkatársai. Az újabb generációk folytatják Bibliák csempészését a hittel szemben ellenséges régiókba. Még mindig oda mennek, ahová csak kell, hogy megmutassák a világ peremére szorult, elszigetelt és üldözött keresztényeinek, hogy nem felejtkeztünk meg róluk és soha nincsenek egyedül.
Brother Andrew 1955-ben mindent kockára tett. Ma a felhívás a földkerekség minden keresztényéhez szól: imádkozz rendszeresen, adakozz és szólalj fel az üldöztetett családtagjaid nevében, így támogatva őket.