Az Open Doors Észak-Koreáért dolgozó munkatársai nemrég Li Szang-Dzsonnal beszélgettek, aki az Észak-Koreával foglalkozó egyik legnagyobb civil szervezet, a Daily NK vezetője. Li Észak-Korea, köztük a keresztények helyzetének szakértője. A Daily NK többféle földalatti hírforráson és közvetítőn keresztül szerzi híreit Észak-Koreáról. Az alábbiakban a terjedelem és érthetőség céljából szerkesztett beszélgetést közöljük.
Ön szerint mi a helyzet az észak-koreai hívőkkel (vallástól függetlenül)?
Észak-Koreában a vallásos emberek, különösen a keresztények, rendkívüli mértékű üldöztetésnek vannak kitéve. Több jelentés szerint a Kínából 2023-ban visszatoloncolt disszidenseket politikai büntetőtáborokba küldték, ha bármiféle kapcsolatuk volt a keresztényéggel. Észak-Koreát a keresztények szempontjából legrosszabb országként tartják számon, ahol a hívőket „ellenséges társadalmi osztálynak” tekintik, és keményen büntetik.
Mivel igazolja Észak-Korea a vallásüldözést?
Észak-Korea a vallást a rendszer elleni fenyegetésnek tekinti, jóllehet alkotmányuk engedélyezi a vallásszabadságot. A kereszténységet és más vallásokat az állam iránti elkötelezettséget megingató „veszélyes befolyásként” bélyegzik meg. A kormány propagandafilmeket is készít, amelyekben keresztényeket az ország biztonságára törő kémekként mutatnak be.
A Daily NK civil szervezet részletesen feltárja az észak-koreai jogalkotás legújabb változásait, köztük a reakciós gondolkodás elleni törvényt. Mi ez a jogszabály, és miért olyan veszélyes a keresztényekre nézve?
Ez a törvény 2020 decemberében lépett hatályba, és a külföldi befolyást hivatott gátolni, különösen a vallásokat. Bünteti a vallási tartalmú anyagok terjesztését és birtoklását, az állam ideológiai tisztaságát veszélyeztető forrásként tekintve ezekre.
Miért látja veszélyesnek Észak-Korea a vallásokat?
A fennálló rendszer szerint Kim Dzsongun forradalmi tanain kívül bármely ideológia veszélyt jelent a hatalom számára. A jogszabály szerint tilos külső tartalmat bevinni, megtekinteni, terjeszteni. Ez erősíti azt az elvet, miszerint nemcsak a külföldi média, hanem a kulturális vagy vallási befolyás is büntetendő.
A 29-es cikkely kiemelt bűntényként kezeli bármely olyan anyag készítését, bemutatását vagy terjesztését, amelyet „babonásnak” ítélnek: ez az a kifejezés, amit a kormány félrevezető módon a vallásokra használ, különösen az „államellenes tevékenységekre” biztató kereszténységre. Akiket rajtakapnak vallásos tartalmú könyvek, hang- vagy képanyagok birtoklásán, azok súlyos büntetésre számíthatnak, kezdve az átnevelő kényszermunkatáboroktól egészen az életfogytiglani börtönbüntetésig. Különösen súlyosnak nyilvánított esetekben halálbüntetés is elképzelhető.
A törvényt állami megfigyelési programokon keresztül érvényesítik, hogy szigorúan betartsa mindenki. A hatóságok szigorúan ellenőrzik a személyes adathordozó eszközöket, házkutatásokat tartanak, és arra ösztönzik az embereket, hogy jelentsék a vallásosnak tekinthető tevékenységeket. Ez a szigorítás része az ideológiai tisztaság fenntartására és az észak-koreai állam vezetőinek abszolút hatalmát veszélyeztető bármilyen vallási meggyőződés eltiprására irányuló átfogó intézkedéseknek.
Azt is tudjuk, hogy az észak-koreai kormányzat félti a fiatalokat. Hogy tud Észak-Korea gondoskodni arról, hogy fiataljai ne forduljanak semmiféle vallás felé?
A 2021-ben érvénybe lépett és az ifjúság oktatását szavatoló törvény kulcsfontosságú eszköz ahhoz, hogy Észak-Korea meggátolja a fiatalok vallási tevékenységét. A jogszabály kifejezetten tiltja, hogy a fiatalok részt vegyenek hitéleti tevékenységekben, vagy vallásos eszméket terjesszenek: a kormány ezzel is megszilárdítja az ideológiai oktatás ellenőrzését. Bár a törvény nem tartalmaz büntetési tételeket, mégis szorosan kapcsolódik a reakciós gondolkodás elleni 2020-as törvényhez, amely a vallási tevékenységekben részt vevők szigorú megbüntetésének jogi alapja.
Az észak-koreai kormány a vallásokat – különösen a kereszténységet – közvetlen veszélyforrásnak tekinti az állam ideológiájára nézve. A fiatalok vallási elkötelezettségének tiltásával a rendszer csírájában igyekszik elfojtani más véleményeket. A törvény olyan kategóriába sorolja a vallásos tevékenyégben való részvétel „bűntettét”, mint a gyilkosság, lopás, kábítószer-fogyasztás. Ezzel az istenhitet veszélyes és kártékony befolyásnak állítja be, amit ki kell irtani a társadalomból.
Az államilag irányított oktatás azzal is megerősíti ezt a narratívát, hogy a gyerekeket kicsi koruktól fogva arra tanítja, hogy a hit egyenlő az árulással. A kormány szigorú ideológiai tanaival biztosítja ezt, azzal riogatva a diákokat, hogy a vallási elköteleződés nemcsak a saját életüket fenyegeti, hanem családtagjaik megbüntetését is maga után vonja. A közoktatáson felül a fiatalokat szigorú megfigyelés alatt tartják, amelyben társaik is részt vesznek. Ha vallási tevékenységről adnak jelentést, megjutalmazzák őket, ha ezt elmulasztják, azzal maguk is gyanúba keverednek.
Milyen következményekkel járhat a fiatal hívők számára, ha lelepleződnek?
Bár a jogszabály nem jelöl meg közvetlen büntetési tételeket, alkalmazása a reakciós gondolkodás elleni törvényre hagyatkozik, ami súlyos szankciókat helyezhet kilátásba azok számára, akiket vallásos anyagok birtoklásán vagy terjesztésén kapnak rajta. Ezek közé sorolhatók az átnevelő táborok, a kényszermunka és az életfogytiglani szabadságvesztés. Ha széles körűnek ítélik a vallásos tevékenységet, az kollektív büntetéssel járhat egész családokra, illetve közösségekre nézve.
Észak-Korea stratégiája lényegében az, hogy a fiatalabb nemzedéket teljes mértékben elvágják a vallásoktól, ezáltal biztosítva, hogy a jövőbeni állampolgárok hűségesek maradjanak a rendszerhez. A félelemmel, az állandó megfigyeléssel és a szigorú ideológiai neveléssel a kormány olyan közeget próbál teremteni, ahol a vallásos hit csaknem lehetetlen.
Van arra bizonyíték, hogy a fiatalok vallásgyakorlását szigorítják?
Igen. Jelentések szerint olyan egyszerű tevékenységeket is, mint amikor egy észak-phenjani nő a családja egészségéért imádkozott a COVID-járvány alatt, „államellenes összeesküvésnek” minősítettek. A hatóságok arra hivatkoztak, hogy az efféle esetek a pártba vetett hit hiányát jelentik.
Ki a felelős a vallási tevékenységek visszaszorításáért?
A vallások elnyomására szolgáló erőfeszítések leginkább az államvédelmi minisztériumhoz köthetők, ezt a társadalombiztosítási ügynökségek és a helyi hatóságok is támogatják. Ezek együtt hajtják végre a szigorításokat a központi pártbizottság utasítására. A hatóságok olyan módszereket alkalmaznak, mint a telefonos megfigyelés, az internethasználat nyomon követése, a házkutatás, vagy az elektronikus felügyelet. Az ország lakóit egymás elleni kémkedésre ösztönzik a „tömeges jelentési törvény” által, ami jutalmat ígér azoknak, akik vallási tevékenység gyanújáról jelentenek.
Mi történik akkor, ha valakit tetten érnek keresztény hit vagy más vallás gyakorlásán?
Súlyos büntetéssel jár. Akiket tetten érnek házi istentiszteleten való részvételen vagy evangelizáláson, azokat gyakran politikai büntetőtáborokba küldik. Egyes beszámolók szerint a zárt ajtók mögött kivégzések zajlanak, az elkövetők családja pedig kollektív büntetésben részesül.
Észak-Koreában a vallási bűntények nemcsak egyéneket érintenek, hanem egész családokat is. Ha a család egyik tagját elfogják keresztény hitének gyakorlása miatt, akkor az egész családot politikai büntetőtáborba küldhetik. Ez a félelem légkörét teremti meg, ahol akár rokonok is jelenthetnek vallásos tevékenyég gyanúja esetén, hogy önmagukat védjék.
Vannak-e példák politikai bűntények kollektív büntetésére?
Igen. 2023 elején egy Szeoncseon megyében élő családot titokban letartóztattak házi imaalkalom megtartásáért. Az egész családot politikai büntetőtáborba küldték, és az esetet eltitkolták a közvélemény elől.
Sok észak-koreai járt már Kínában, és többen kapcsolatba kerültek a kereszténységgel. Hogyan kezeli Észak-Korea azokat a disszidenseket, akiket vallási befolyás ért?
Az Észak-Koreába visszatoloncolt disszidenseket alaposan kihallgatják. Ha megállapítják, hogy Kínában kapcsolatba kerültek vallásos csoportokkal, súlyosabb büntetést kapnak, mint azok, akik gazdasági okokból menekültek el. Sokukat egyből politikai munkatáborokba küldenek.
Hogy ismeri fel Észak-Korea a vallási disszidenseket?
A vallatók célirányos kérdéseket tesznek fel, és átvizsgálják a kommunikációs adatokat. Ha felmerül a gyanú, hogy a disszidens olvasta a Bibliát, vagy keresztény csoportokkal érintkezett, a legsúlyosabb büntetést kapja. 2023-as jelentések arról tanúskodnak, hogy hónapokig vallattak tíz visszatoloncolt disszidenst, mielőtt politikai büntetőtáborokba küldték őket. Akiknek kapcsolatuk volt a kereszténységgel, a legdurvább eljárásban részesültek.
Van-e a vallásüldözésnek nem várt negatív hatása a kormányra?
Igen. Észrevehető növekedés tapasztalható a hagyományos spirituális praktikák, például a jóslás iránti érdeklődésben a szigorú visszaszorítási kísérletek ellenére. Sok észak-koreai ezekhez fordul a félelem és bizonytalanság miatt.
Miért gyakoribbak a spirituális praktikák, ha a vallásokat tiltják?
A rendszer kegyetlen intézkedései ironikus módon arra késztetik a lakosságot, hogy alternatív eszközökhöz folyamodjanak reményt és útmutatást remélve. A háborútól, szegénységtől és szigorú kormányzati ellenőrzéstől való félelem sokakat a jövendőmondókhoz vezet, noha ezek a praktikák is tiltottak.
Változtathat-e vallási intézkedésein Észak-Korea?
Jelenleg nem valószínű, hogy Kim Dzsongun rendszere változtatni fog vallási irányelvein. A kormány a legnagyobb fenyegetést a vallásokban látja, és egyre szigorúbb eszközöket vet be elfojtásukra.
Az Open Doors titkos hálózatok segítségével dolgozik az Észak-Koreával szomszédos országokban, hogy terjedhessen az evangélium, és megerősödjenek az ország gyülekezetei. Az észak-koreaiak közül néhányan visszatérnek az országba, hogy felkészítsék a földalatti gyülekezeteket Jézus követésére. Az Open Doors becslései szerint jelenleg körülbelül négyszázezer keresztény él Észak-Koreában.
További információk Észak-Koreáról, illetve hogyan imádkozhatunk: https://www.opendoorsmagyarorszag.org/hu-HU/uldoztetes/orszagok/eszak-korea/
Fénykép aláírása: Észak-Korea és Dél-Korea közötti határvonal