WWL 2023 sajtóközlemény

A 2023-as World Watch List, vagyis az idei keresztény üldözöttségi mutató jelentése szerint a Szubszaharai Afrikát katasztrofális összeomlás fenyegeti, mivel iszlamista erőszakos támadások söpörnek végig a térségen.

A Szubszaharai Afrika (SSA) hatalmas humanitárius katasztrófával néz szembe, mivel a Nigériából kiinduló, vallási indíttatású erőszakhullám végigsöpört a térségen, és ijesztő mértékben támadja a keresztény lakosságot olyan országokban, mint Burkina Faso, Kamerun, Mali és Niger. A dzsihádista terjeszkedés jelei Mozambikban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és más országokban is jól láthatók. 
Ez az Open Doors 2023-as üldözöttségi mutatójának nyugtalanító megállapítása. A WWL rangsorolja azokat az országokat, ahol a keresztények a legsúlyosabb üldöztetéssel és diszkriminációval szembesülnek.

További kulcsfontosságú megállapítások
Kína olyan nemzetek hálózatát kovácsolja össze, amelyek az emberi jogok újrafogalmazására törekszenek, távol az egyetemes normáktól és a vallásszabadságtól. A másként gondolkodókat, például a keresztényeket „bajkeverőként” vagy akár „terroristaként” üldözik.
Kína tovább szigorította a keresztények elleni fellépést, és új, jelentős változásokat okozó szabályokat vezetett be az egyházak internet-használatára vonatkozóan. 
Észak-Korea visszatért az első helyre, ahol az üldöztetés mértéke a valaha volt legmagasabb. Az emelkedés az új „haladó-gondolkodás ellenes törvény” következtében megindult új erőszakhullámot követi.
Az Open Doors World Watch List jelentései szerint az elmúlt harminc évben a keresztényüldözés globális jelensége riasztó mértékben nőtt.

Nigéria és az SSA: A kontinens egészén katasztrófa van kibontakozóban
A keresztények elleni erőszak a Szubszaharai Afrikában (SSA) riasztó új szinteket üt meg, amint az erőszakos iszlám militánsok szélsőséges mértékű erőszakkal destabilizálják a régiót. A legszélsőségesebben ez Nigériában történik, ahol a Fuláni militánsok, a Boko Haram, az Iszlám Állam Nyugat-Afrikai Tartománya (ISWAP) és más terrorszervezetek fegyveresei rajtaütéseket hajtanak végre keresztény közösségeken: hívő embereket mészárolnak le, csonkítanak- és erőszakolnak meg, illetve váltságdíj reményében és szexrabszolga-kereskedés céljából embereket rabolnak el. 
A vallási indíttatású gyilkosságok száma Nigériában az előző évi jelentésben jegyzett 4650-ről 5014-re emelkedett, ami a nemzetközi összesítés 89 százalékát teszi ki.
További százezrek kényszerültek az országon belül, illetve azon kívül működő menekülttáborokba. 
2022-ben az erőszakos támadások az ország keresztény-többségű déli részére is átterjedtek. 
Az erőszak csupán egyik összetevője az egyenletnek, hiszen az egyre fokozódó iszlamizáció sok keresztényre gyakorol rendkívüli nyomást a mindennapi életben. 
A nigériai kormány továbbra is tagadja, hogy ez vallási üldöztetés lenne, így a keresztények jogainak megsértése büntetlenül folytatódik.

A dzsihádista erőszak egyre inkább mindennapossá válik az egész szubszaharai területen, és a régió huszonhat országában igen jelentős az üldöztetés mértéke. Az iszlamista terrorkampányt az emberkereskedelem, az éghajlatváltozás és a Kreml által támogatott kétes-hátterű Wagner-csoport zsoldos katonái beáramlásának halálos keveréke táplálja. 
„Az egész régió a katasztrófa felé tart” - mondja Frans Veerman, a World Watch Research kutatócsoport ügyvezető igazgatója. „Az Iszlám Állam és a kapcsolódó csoportok célja az egész régió destabilizálása, az iszlám kalifátus létrehozása - végső soron az egész kontinensen. Meggyőződésük, hogy hosszútávon elérhető ez a cél. Ebben segítik őket más iszlamista csoportok, akik az erőszakmentes, rendszerszintű iszlamizálásra összpontosítanak.”
„Nem csak az afrikai kormányok, de a világ legtöbb kormánya nem hajlandó szembenézni ezen vallási indíttatású tisztogatás valódi természetével. Tagadásuk következményeinek ára felbecsülhetetlen, nemcsak Afrika, de az egész világ számára.”

Kína és azon túl: Az egyetemes emberi jogok halála 
Kína egy nemzetközi kampányt indított az emberi jogok újradefiniálására, amely a hagyományos, általánosan elismert fogalmaktól a szubjektívebb „jogok”, például a megélhetés, a fejlődés és a biztonság irányába mozdult el. Ezt jól illusztrálta Kína külügyminiszterének 2021-ben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában tartott beszéde.
Olyan országok, mint Oroszország és India követik a példát, s ezen kívül Srí Lanka, Mianmar és Malajzia és több közép-ázsiai állam is.
Azokat a keresztény kisebbségeket, amelyek ellenzik ezeket az új „jogokat”, és nem támogatják a kormánypártot, „békétlenséget okozónak”, esetenként „terroristának” bélyegzik. Ezek a keresztény közösségek letartóztatásokkal, közösségi épületeik lerombolásával és egyházaik hivatalos státuszának törlésével kell számoljanak.
Kínában az egyházak és gyülekezetek internethasználatára vonatkozó új, jelentős változásokat hozó szabályok tovább szűkítik az ország közel százmillió keresztényének szabadságát. Eközben Peking további cenzúrát, dezinformációt és az emberi jogokat súlyosan sértő megfigyelést alkalmaz, hogy fokozza a keresztények és más vallási csoportok kontroll alatt tartását.
A COVID-19 járvány miatt bevezetett nyomkövető alkalmazások használatát újra kötelezővé tették, és a gyűjtött adatokat újra felhasználják. Kína és Oroszország több mint hajlandónak mutatkozott a szükséges technológia exportálására, csakúgy, mint számos nyugati vállalat, amelyek készek szemet hunyni tevékenységük következményei felett.

Észak-Korea ismét az első helyen: új, haladó-gondolkodás ellenes törvénye betartatásának köszönhetően
Észak-Korea visszatért az első helyre, ahol - a legutóbbi jelentési időszak kivételével - a 2002-es WWL megjelenése óta tartózkodik. Ebben az évben a valaha elért legmagasabb üldözési pontszámot érte el. Ez a szám a keresztények egyre gyakoribb letartóztatásának, valamint a leleplezett és betiltott földalatti házi-gyülekezetek számának növekedését tükrözi. A letartóztatás kivégzést jelent, vagy életfogytiglani bűnhődést a politikai foglyok számára fenntartott, embertelen állapotokban leledző munkatáborok egyikében, ahol a foglyok folytonosan az éhenhalás szélén tengődnek, valamint kínzással és szexuális bántalmazással kell szembenézniük.
A tavalyi év pontszám-emelkedéséhez hozzájárult az újonnan bevezetett, haladó-gondolkodás ellenes törvény gyakorlatba ültetése, amely kriminalizálja a Biblia, illetve bármiféle külföldi eredetű publikált anyag birtoklását és terjesztését Észak-Koreában. Ennek következtében zárták börtönbe, illetve végezték ki azokat a tizenéves fiúkat, akik olyan dél-koreai műsorokat néztek, mint például a Squid Game. Ugyanakkor az új rendeletet arra is használják, hogy házkutatások nyomán elkobozzanak minden Bibliát és keresztény anyagot, legyen az papíralapú vagy elektronikus.
„A keresztények mindig is a rezsim támadásainak élvonalában voltak. A rezsim célja eltörölni minden keresztényt az országban. Észak-Koreában csak egyetlen isten maradhat, ez pedig a Kim család." Timothy Cho, észak-koreai szökevény

Afganisztán – Egy év elteltével
Afganisztán a 2022-es első helyről a kilencedik helyre esett vissza az idei listán. Az éles visszaesés azonban nem igen ad okot a fellélegzésre.
A 2021-es kegyetlen hatalomátvétel után sok keresztényt kivégeztek, mivel a tálibok házról házra járva gyomlálták ki a hívőket. Sok keresztény menekült a országon belüli titkos búvóhelyre vagy a tengerentúlra.
2022-ben a tálibok inkább a régi rezsimhez kötődő személyek kiirtására összpontosítottak, mintsem a megmaradt, igen kis számú keresztények kiirtására. 
A szomszédos országokba menekült keresztények élete nagyon bizonytalan: 
„A helyzetünk kétségbeejtő. Édesanyámnak és nekem sikerült átjutnunk a határon egy másik országba. Imádkozom, hogy elhagyhassam ezt az országot, és biztonságos helyre mehessek. Ebben az országban is bujkálnunk kell, különben visszatoloncolhatnak Afganisztánba. Ha ez megtörténik, talán meg is ölnek.” Zabi, afgán keresztény menekült.
Eközben a tálibok, akik kétségbeesetten próbálják fenntartani az ország működését, nagyon szeretnék, ha külföldi munkavállalók, például orvosok vagy mérnökök tevékenykednének az országban. A külföldiek vallási hovatartozását nem ellenőrzik olyan szigorúan, ez is csökkenti az üldözési pontszámot.

A keresztény üldözöttségi mutató elmúlt 30 éve megdöbbentő tendenciát mutat
Az Open Doors World Watch List jelentésének harminc éve alatt a keresztényüldözés globális jelensége ijesztő mértékben nőtt. 
Világszerte több mint 360 millió keresztény szenved legalább „nagymértékű” üldöztetést és diszkriminációt hite miatt.
1993-ban a keresztények negyven országban szembesültek nagy- vagy szélsőséges mértékű üldöztetéssel. Ez a szám 2023-ra majdnem megduplázódott: hetvenhat országra emelkedett.
A besorolás első ötven országában 312 millió keresztény van kitéve rendkívül nagymértékű vagy szélsőséges mértékű üldöztetésnek.
Világszerte minden hetedik keresztényt legalább „nagymértékű” üldöztetés vagy megkülönböztetés ér: Afrikában minden ötödik keresztényt, Latin-Amerikában minden tizenötödiket, Ázsiában pedig öt keresztényből kettőt. 

Fontos régiókról röviden
A keresztény hívők száma tovább fogyatkozik a Közel-Keleten. Isten népe a Közel-Keleten nem tudott talpra állni az Iszlám Állam térnyerése után, annak ellenére, hogy az elmúlt években csökkent a meggyilkolt keresztények száma. Ez alól kivételt képez Szíria, ahol a WWL 2023 jelentési időszakában erőszakos incidensek hulláma zajlott. „Ez itt a kereszténység bölcsője, és a hívők jelentős része reményvesztetté válik: a diszkrimináció és a szegénység diétája szinte elviselhetetlen, különösen a fiatalok számára, akik nem látnak itt jövőt a hívők számára.” Rami Abed Al-Masih, a Közel-Kelet és Észak-Afrika érdekvédelmi regionális vezetője.
Újabb latin-amerikai ország került fel a listára: Nicaragua, az ötvenedik helyen.
Az ellenzéki hangnak tekintett keresztényekkel szembeni közvetlen kormányzati elnyomás egyre elterjedtebb Nicaraguában, Venezuelában és Kubában, ahol keresztény vezetőket börtönöztek be tárgyalás nélkül, a tavalyi tüntetéseken való részvételük miatt. Latin-Amerika számos országában eluralkodott a szervezett bűnözés, különösen a vidéki területeken a kartellek tevékenysége ellen felszólaló keresztények ellen. 

Felragyogó reménysugár
A hitük miatt meggyilkolt keresztények száma enyhén csökkent, a WWL 2022-es kimutatásában nyilvántartott 5898 eset néhány százzal csökkent, 5621-re (WWL 2023). A fentiekben vázolt egyértelmű kivételt a szubszaharai Afrika jelenti. A hitükkel kapcsolatos okokból elrabolt keresztények száma viszont jelentősen, a WWL 2022-es jelentésében jegyzett 3829 esethez képest 5859-re emelkedett, jelenti a WWL 2023. 
Több közel-keleti országban, köztük Bahreinben (55 pont), az Egyesült Arab Emírségekben (62 pont), valamint Egyiptomban (68 pont) nagyobb mértékű tolerancia elérésére került sor. Sajnos Egyiptomban az iszlámról keresztény hitre áttérők állami üldözése töretlenül folytatódott. Katar idén szintén alacsonyabb üldözési pontszámot ért el, hiszen a tavalyi 74 pontja 68-ra csökkent. Ezt az okozta, hogy a WWL 2023-as jelentési időszakban nem kényszerültek további gyülekezetek és templomok bezárására. Az előző jelentési időszakban bezártak közül azonban sok zárva is maradt.

Hány keresztényt üldöznek? 
A keresztényüldözés világszerte tovább fokozódott, és elérte a legmagasabb szintet a lista közel harminc évvel ezelőtti kezdete óta. Több mint 360 millió keresztényt üldöznek és diszkriminálnak hitük miatt. Ez azt jelenti, hogy az üldöztetés minden hetedik keresztényt érinti világszerte.

A 2023-as WWL besorolás (zárójelben a tavalyival)
1. Észak-Korea (2)
2. Szomália (3)
3. Jemen (5)
4. Eritrea (6)
5. Líbia (4)
6. Nigéria (7)
7. Pakisztán (8)
8. Irán (9)
9. Afganisztán (1)
10. Szudán (13)
11. India (10)
12. Szíria (15)
13. Szaudi Arábia (11)
14. Mianmar (12)
15. Maldív-szigetek (16)
16. Kína (17)
17. Mali (24)
18. Irak (14)
19. Algéria (22)
20. Mauritánia (23)
21. Üzbegisztán (21)
22. Kolumbia (30)
23. Burkina Faso (32)
24. Közép-afrikai Köztársaság (31)
25. Vietnám (19)
26. Türkmenisztán (25)
27. Kuba (37)
28. Niger (33)
29. Marokkó (27)
30. Banglades (29)
31. Laosz (26)
32. Mozambik (41)
33. Indonézia (28)
34. Katar (18)
35. Egyiptom (20)
36. Tunézia (35)
37. Kongói Demokratikus Köztársaság (40)
38. Mexikó (43)
39. Etiópia (38)
40. Bhután (34)
41. Törökország (42)
42. Komore-szigetek (53)
43. Malajzia (50)
44. Tádzsikisztán (45)
45. Kamerun (44)
46. Brunei (46)
47. Omán (36)
48. Kazahsztán (47)
49. Jordánia (39)
50. Nicaragua (61)

A World Watch List besorolásról és az adatgyűjtésről röviden
Az első WWL 1993 januárjában került közzétételre. Az országok általános üldöztetési mutatói hat különböző pontszámból állnak össze: a magánéletre, a családi életre, a közösségi életre, a nemzeti életre és az egyházi közösségekre nehezedő nyomás szintje, valamint az erőszakos tettek mértéke. A WWL 2023-as besorolása a 2021. október 1. és 2022. szeptember 30. közötti időszakra vonatkozik.
A lista, amelyet minden év elején teszünk közzé, kiterjedt kutatásokra alapszik: Az Open Doors helyszíni munkatársaitól, országon belül működő hálózataiktól, külső szakértőktől és az üldöztetés elemzőitől származó adatokat használnak fel a világméretű üldöztetés számszerűsítéséhez és elemzéséhez. Minden egyes kiadást a Nemzetközi Vallásszabadság Intézet hitelesít.

Open Doors Magyarország

Az Open Doors Magyarország weboldala: www.opendoorsmagyarorszag.org
Elérhetősége: opendoors.magyarorszag@od.org